Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy bokros teendőim miatt a blogírás komoly részét Brigre testáltam. Azért írok én is néha, mert úgy tűnik Brig kicsit nehezen halad a dologgal.
Másodszor az egyetem: bár ebben a félévben ugyan úgy 4 tárgyam van, mint az előzőben, sokkal több időt követel a házi feladatok és projektek elkészítése. Így az elméleti hétfő-szerda-péntek helyett minden nap bent vagyok és csinálom a feladatokat. Otthon nem szeretek tanulni, mert egyrészt Táti mellett nehéz, másrészt a legtöbb feladathoz itthon fel nem lelhető szoftver szükséges. Egyébként érdekes dolgokat tanulok és ezek a feladatok tényleg rengeteget segítenek az elmélet gyakorlatba való átültetésében.
Harmadszor: ami most kicsit jobban aggaszt, az a derekam nem kielégítő állapota. Korábban is fájt már mikor nagyon megterheltem (külpontos terhelés, pl zsalutáglák és cementeszsákok pakolgatása), el is mentem orvoshoz, aki enyhe-kezdődő gerinc (porckorong) sérvet diagnosztizált. Gyógytornát javasolt, amit csináltam is tavaly egy ideig, de aztán a nagy terhelések és a fájdalom megszűntek és a torna is abbamaradt. Januárban azonban valamiért ismét előjött és nem akar elmúlni. Én arra gyanakszom, hogy Táti már elérte azt a súlyt, amit nem bír a derekam. Tehát nem kéne őt emelgetnem. De végül is most már szinte mindent teljesen önállóan meg tud csinálni ha akar, probléma akkor van ha nem akar és kényszeríteni kell. De ez szerencsére ritkábban fordul elő. Természetesen a futásból és a bicajozásból is vissza kell venni a gyógyulás érdekében (amúgy sem jut rá idő). Tegnap viszont voltam annyira meggondolatlan, hogy elmentem az első tanszéki focira. Meg is lett a böjtje, ma reggelre extra fos állapotba kerültem, alig tudok lehajolni. Nincs több foci jó ideig. Orvoshoz egyenlőre nem akarok menni, először inkább pihentetéssel és a tornával próbálkozom. Aztán ha nem használ, akkor majd meglátjuk.
Az idő: lassan akar kitavaszodni. A. szokatlanul hideg január után februárban is voltak 0 fok közeli éjszakák, így a sátrunkban gyarkan kell fűteni. Amikor viszont felmelegszik a levegő 20 fokra és süt a nap, akkor igen kellemes a kintlét.
Adós vagyok még egy rövid beszámolóval is: január végén 3 falubélivel felkerekedtünk és elmentünk Tampába, hogy megnézzünk egy NHL hokimeccset. Jegyet természetesen a neten vettem: minden csapatnak van "ticket exchange" oldala, ahol a felesleges jegyeket lehet megvenni a szezonra előfizetett, de időhiányban szenvedő emberektől. Teljesen megbízható, olcsó, és egyszerű. A Tampa Bay Lightning ellenfele ezúttal a californiai Anaheim Ducks volt. Bár a rendes játékidőben csak 2 gól volt (1-1), igen jól szórakoztunk. A stadionban jó magasan ültünk (megfizethető), így nem tűnt olyan gyorsan a játék, mint TV-ből, cserébe nagyszerűen követhetők az események. Hosszabbítás után rávezetéssel nyertek a kacsák. Nekem egyedül az fájt, hogy közel sem volt tele a stadion. Nem tudom mi volt az oka. Természetesen a show itt sem hiányozhatott. Ebben profik. Pár képet is mellékelnék.
Itt még csak melegítenek:
Itt már verekednek:
Akció:
Így néz ki messziről:
Balról: Patricio (Chile), Zsigmond (Abszurdisztán), Thomas (Franciaország). A negyedik Abdel (Palesztina) a képet konstruálta.
Hazafelé bekanyarodtunk Ibor City-be, ahol Tampa talán leghíresebb szórakozó negyede található. A főutcán egymást érik a kocsmák, zenés-táncos egységek, éttermek, kávézók. Nagy a pörgés. De soha életemben nem láttam még ennyi ízléstelenül felöltzött feketét.
Bicaj: kaptam kölcsön mega lámpát, amivel sötétben is lehet rendesen menni, de fent említett okok miatt még nem próbáltam ki. Előbb-utóbb muszály lesz. Elmúlt két hétben San Felascoba mentem hétvégén tekerni, mert az itteni terepet már unom és ez közel van. Múltkor kicsit tovább maradtam délután, mint szerettem volna (az egyik ösvényt elöntötte a víz), így 6 körül elég sok állattal találkoztam. Majdnem elütöttem egy tatut (asszem kilencöves volt), nem tudom melyikünk ilyedt meg jobban. Őzike is ugye standard látvány naplemente előtt.
Brig is hamarosan készen lesz a posttal.
UI: túl vagyunk a felén!!! most már visszafelé számolunk.