Szóval a biztosítás: az enyémet az egyetem fizeti, Brigiét és Tátiét mi. A jelentkezési lapokat már a múlt héten kitöltöttem, leadtam. A biztosítás augusztus 16-tól él, de korábban nem kaptunk semmi „papírt”, hogy tényleg jogosultak vagyunk az ellátásra. Hétfőn beszéltem a Biztosítós Julie-val, hogy lehet szükség lesz orvosi ellátásra. Mondta, hogy OK, de előbb ellenőrizni kell a jogosultságot, beszélni a kari adminisztrációval, makkolni, papírt gyáratni, mókust eteni, stb. Kérdeztem, hogy ez 5 percnél több időt vesz igénybe? Mondta, hogy rengeteg dolga van, pár nap alatt megvan. Na, az sok! Addigra Birg tönkremegy a kiütésektől. Tessék igyekezni! Kedden valami történhetett, mert a bank jelezte, hogy a biztosító megterhelte a számlámat. Jó jel. Szerda reggel bementünk Biztosítós Julie-hoz, felmutattam Brigit és 5 perc múlva hozta az ellátásra jogosító kártyákat. Tovább az orvoshoz: a Student Healt Care Centerbe mentünk (klinkertéglás épület 1930-ból, zeg-zugos, labirintus belsővel). Nekem mindig először ide kell majd jönnöm, ha itt nem tudnak megjavítani, akkor küldenek tovább. A családtagoknak nem kötelező ide jönni, de lehet, így Brig kiütéseit is megnézték. Nekem vérnyomást, lázat, súlyt, magasságot és nyírószilárdságot is mértek. Volt egy általános Doktornéni (fiatal asszisztenssel) és jött egy bőrgyógyász is. Azt mondták, hogy a kiütések valószínűleg a motelhotelben keletkezhettek valami apró bogártól, amik akár az ágyunkban is lakhattak. Hát szép. Legalább fizethették volna a szállás egy részét, ha már ott vannak. Kaptunk gyógyszert és kenőcsöt. Brig határozottan jobban van, Táti és én tartjuk az eredeti állapotot (pár kiütés). Reméljük, hogy hamar elmúlik teljesen mindhármunknál. Fizetni most csak a gyógyszerekért kellett, azoknak is csak egy részét.
Brig és Táti hazamentek kajálni autóval, én maradtam a campuson ügyeket intézni. Egy tárgyat (Transportation Policy Planning) nem tudtam felvenni, mert mint kiderült betelt. Most csak reménykedhetek, hogy valaki leadja. Vagy majd megkérem szépen a tanár nénit, hogy naaaaaaaaa léééééégyszi. Ha mégsem, akkor persze ott a B-terv (másik tárgy). A másik problémás kurzusom Undergraduate (első 3 év Bsc fokozattal) diákoknak van, ehhez csak egy nyomtatványt kell kitölteni, hogy megkapjam a magam Graduate (második 2 év Msc fokozattal) kreditpontjait érte. A Social Security Card-ot (olyan adókártya-féle) tegnap nem tudtam megcsináltatni, mert a hivatal és az egyetem között valahol elvesznek a kártyához szükséges adatok. Közben a feka hivatalnokkal nagyon jól elbeszélgettünk Budapestről, Gainesvilleről, az amerikai fociról, meg a rugby-ről. Mesélte, hogy egy ismerőse rugbyzett és egyszer megtalálta a karjában az ellenfél egyik fogát. Szóval, akik most szeretnének SS kártyát, azok várhatnak, amíg Mr. Gates vagy Mr. Jobs megoldja a problémát. Addig is lehet kapok egy ideiglenest, de azt sajnos én nem intézhetem.
Közben ide-oda kolbászoltam a hőségben, kicsit megismertem a campust. Ha már ott voltam, útba ejtettem Gainesville egyetlen GT Bicycles kereskedőjét. Éppen magyaráztam Dave-nek, az eladónak, hogy mit keresek, mikor megláttam. Ott állt. Zöldben, M-es méret, 2009-es évjárat. GT Peace 9r (ami az asztalom fölé volt függesztve a gyárban). Akinek esetleg ezek a jelek nem mondanak semmit: ez egy acélvázas,
Hazafelé gyalog és busszal jöttem, mivel Brig a Voyagerrel ment haza. A busz az jó. Mint már írtam autóval marhaság járni, így a jövő héttől bicajjal (ami még ugye nincs) és a busszal (ami meg ugye van) fogom legyőzni a távolságot.
Ja, képeket megint nem rakunk fel, mert büdös szemetek vagyunk. Ennyi.
