Már 5 napja itt vagyunk. Elérkezett az idő: beszámolok.
Az utazás elég jól telt. Leginkább amiatt aggódtunk, hogy Pöngőc "Benedek" Táti rosszul fogja viselni az utat. Szerencsére nagyon jól viselkedett. Fel- és leszállásnál tömtük bele a kaját, hogy ne duguljon be a füle. És sokat sétáltunk vele. Ő pedig a floureszkáló csíkok mentén haladva kereste a vészkijáratot:
Frankfurtig rövid volt az út, ott az átszálláson kívül nem is csináltunk semmit, beszálltunk a másik gépbe (babakocsival és kisgyerekkel minden sornak csak egy vége van: az eleje). Orlandoig több mint 10 óra volt az út. Ennyi időt eltölteni ilyen pocsék helyen - még akkor is ha megpróbálják kellemessé tenni - nem túl vicces. Mondjuk én rosszabbra számítottam. Táti este időben el is aludt és csak Orlandoban ébredt fel. Brig és én keveset aludtunk. A reptéren eltöltöttünk egy órát, mire regisztráltak a Nagy Amierikai Rendszerben, majd felvettük a bérautót és elindultunk Gainesville felé. Út közben egymást próbáltuk ébren tartani, többször megálltunk végül éjfél után értünk Gainesville-be. Gyorsan elaludtunk, de az álom gyorsan szertefoszlott, Táti az otthoni idő szerint felkelt - az éjszaka közepén.
Csütörtököt és pénteket nagyrészt az egyetemen töltöttük. Elég sok az adminisztráció, de mindenhol nagyon segítőkészek és profik. Nincs váratlan helyzet, nincs megoldhatatlan probléma. Néztünk apartmanokat is, de szerencsére közben az egyetem egyik saját "falujában" kaptunk szállást. Sajnos csak 17-én költözhetünk be, de már nagyon várjuk. Mára sikerült sok mindent elintéznem: igazolvány, bankszámla, biztosítás, jelentkezési lapok, oltás. Jövő héten jogosítványt is szerzek, ha minden igaz.
Autózás (csak szakértőknek): hát itt két nap után eljutottam arra a szintre, hogy nem fordulok meg minden V8 után - mint otthon tettem - mert elszédülnék. Van egy két megpiszkált kipufogó is. Nem Homasitás, nem ordenáré, inkább csak még jellegzetesebb lesz a hang. Csodálatos. Általánosságban nagyok az autók, de vannak azért picik is: Suzuki Swift, Toyota Yaris. Sok a SUV, a pick-up, az egyterű. A BMW-n és a Mercedesen kívül hiányoznak az európai márkák. Van pár új Mini (de az is minek), néhány Volvo. Európai szemmel nézve iszonyat pazarlás megy. Mondjuk mikor kevesebb, mint ötezerért tankoltam tele a bérautót, nekem is átfutott az agyamon, hogy éjszakára nem állítom le a motort, hadd menjen a klíma. Egy Priussal itt tényleg filléres tétel az autózás. Ja és az automata váltó-tempomat kombinációt itt remekül ki lehet - és kell is - használni.
Szombati kirándulásunk alkalmával belebotlottunk egy idióta csapatba. Készítettem pár fotót a gépjárművekről.
Tessék figyelmesen megnézni a piros autón a leömlőt. Hogy van ez? Valaki érti?
Motorra nem kötelező a bukósisak, ami elég elképesztő. Mondjuk nem találkoztunk még egy donorjelölttel sem. Nagyrészt H-D-k vannak, azzal pöfögnek 50 éves, fehér sportcipős fizikatanárok. A gyorshajtás erre ismeretlen fogalom, mindenki betartja a szabályokat. Eddigi tapasztalataink alapján egyszerű, nyugodt és biztonságos a közlekedés. Csak kell valami más elfoglaltságot találni, mert nem köti le az ember figyelmét.
Az utak nagyon jók. Van pár fizetős (kapus) autópálya, de a többi ingyenes. Néhol soknak tűnik a 2x2 vagy 2x3 sáv, ennek majd utánajárok. Gyorsforgalmi utakon sok helyen nincs fizikai elválasztás, de a két pálya között van egy kb 20 méter széles, füves sáv. Az árkok, padkák mindenhol rendben. Az autópályán láttam tengelysúly-mérő állomást is. A behajtás kötelező, de megállni nem kell. Hasonló, mint otthon.
Az alsóbb rendű utak is jó minőségűek. A táblázás nekem kicsit szokatlan, de végül is logikus és követhető, ha ráérez az ember.
