Tampába jó 2 óra az út, de az végig autópálya. Az IKEA-ban sajnos megint nem találkoztunk Petyáékkal, de megvettünk mindent és ebédeltünk. Tampából nem láttunk túl sokat (most nem az volt a cél) de azért pár képet készült. Van pár magasabb ház és kikötő mega hajóval.

Sajnos több kép nem készült, mert a notebookban felejtettem a fényképező SD kértyáját, a saját memória meg ugye semmire sem elég (az egyest beírtam!).

Amit majd mindenképpen meg akarunk később nézni, az az aquarium. 

Irány a tengerpart: kedves munkatársaimtól kapott Lonely Planet könyv alapján Sand Key Park and Beach-re esett a választásunk. A hely gyakorlatilag egy keskeny félsziget, tele szállodákkal. A vizet igen intenzívan használják: rengeteg a motorcsónak és jet-ski (persze nem a strandon). Táti ismét élvezte a strandolást, homokozást. Megkergetett pár sirályt és elhagyta a locsolókannáját (vagy valaki magához szólította ). Majdnem este 8-kor indultunk haza. Otthon persze azonnal összeraktam Táti ágyát és a többi cuccot. Most már egész komfortos az ő szobája is: van benne kis ágy (nem rácsos, az a kicsiknek való!), kis asztal, kis székek, a kis dobozház, valamint a nap jelentős részét itt tölti SüniSanyi és Kukori is. A GT bicaj is az egyik gardróbszekrényben lett elhelyezve (a szoba ékköve).

Szerdán volt egy előadás: Hegedűs István, a CEU oktatója, volt parlamenti képviselő, stb. vendégeskedett itt, a UF Center for European Studies hívta meg. 2004 óta itt dolgozik Edit, aki a magyar nyelvet és egyéb tárgyakat (most éppen: Secret Police Under Communism) oktat. István előadása tömören, de pompásan összefoglalta az elmúlt 20 év eseményeit: határnyitás az NDK "túristáknak", kerekasztal, első választás, ilyen-olyan kormányok, elmaradt reformok, Nagyvezír, Fletó, öszöd, zavargások, Jobbik, szélsőségesek, kocsogverés, cigányölés. Nem tudom, hogy a szép számban megjelent amerikai diákoknak mennyi esett le belőle, de nekem nagyon tetszett. Aztán jöttek a kérdések... Egy fiatal srác volt az első: elmondta, hogy ő Tamás (turulos kínai pólóban), magyar (nagyon), Erdélyben születtett (ami Magyarország része volt), Jobbik tag (de vannak cigány és kocsog barátai is), ő is zavargott (bár békés ember, ezt mindenki tudja), a nagymamája a nyugdíja 60%-át távfűtésre költi, a magyar EP képviselők nem csinálnak semmit (külföldiül sem tudnak), monnyon le! stb stb. Hát... Nem írok erről többet, mindenki gondolja tovább. Vagyis csak egy szó erejéig: pöcsmadár. Pont. Az előadás után megismerkedtem az itteni magyarok egy részével: már említett Edittel, egy fizikus phd hallgatóval, és egy elsős lánnyal. Az a terv, hogy időnként találkozunk, beszélgetünk, zabálunk.

Ma volt két tárgyból (Transportation System Analisys és Transportation Engineering) házi leadás, azokkal makkoltam. Az itteni könyvben ilyen árbán mutatják be az autóra menet közben ható erőket (a szerzők autóbuzik):

(Bea kedvéért: ez egy Dodge Viper)

Kaptam az egyetemtől új I-20 nyomtatványt, amivel végre igényelhettem Social Security Card-ot, elvittem a Voyagert olajcserére (erről később persze bővebben) és Tátinak csináltunk privát homokozót. Volt itt a kertben egy használaton kívüli homokozó, vettünk bele majd 1 mázsa homokot és felinstalláltuk az ablak alá: